Hol van Isten? Isten bennetek van.
Isten a szeretet fénye, ami testetek minden sejtjéből ragyog,
A szív, a kéz, a szó,
Isten a felkarolás,
A legteljesebb részvét,
Az önzetlen megmentő,
Az erő a megújuláshoz, a felépüléshez, a gyógyuláshoz,
A Fény.

Miért kell szenvedésnek lennie?
Ez jóval bonyolultabb.
Talán mert a sötétségen keresztül emlékeztetnek bennünket az isteniségünkre.
Kutatunk, hogy megleljük a fényt, kihívatunk, hogy túllépjünk az akadályokon,
Hogy megtaláljuk a kiutat a hideg, sötét szakadékból a Nap melegére,
Hogy túllépjünk a veszteglés sötétségén a fejlődés csillámló tündöklésébe.
Hisszük, hogy ez a mi Teremtésünk - a mi tükröződésünk.

Mi van az ártatlanokkal? Mi van a gyerekekkel?
Hisszük, hogy minden ártatlanok, minden az univerzum gyermekei vagyunk,
Keresve a kiutat a káoszból
Vissza a Forráshoz.
Néhány gyermek messze öregebb nálatok,
Talán azért jöttek, hogy még mélyebben megérintsenek benneteket,
Mert a fiatalság ártatlansága mindig megindít titeket.

Ezek azok a gondolatok, melyek aggasztanak minket,
Mert az öröm és az ünnep életét kívánjuk nektek,
Szeretetet és jólétet kívánunk világotok minden élőlényének ... a gyermekeknek.
Mindamellett nekünk is keresztül kellett mennünk a fájdalmon, hogy elérjük ezt a helyet.
Tudjuk, a lélek fejlődésével
Mindenkinek túl kell jutnia a szenvedésen, hogy megismerje az üdvösséget.

Nem állítjuk, hogy birtokunkban vannak a válaszok a teremtés rejtélyére.
De a következőt elmondhatjuk nektek.
Oda, hová e lelkek túljutottak - egy jóval magasabb világba - ti is ugyanúgy el fogtok jutni.
Ahol fény van,
Ahol megbocsátás van
És a Szeretet örök bősége.

A Fény Győzedelmeskedni fog.
A Fény Győzhetetlen."

2005. január 2.
fordítás: -bp-
forrás: www.sirianrevelations.net
Vonalban a Szíriuszi Főtanács