A MÁSODIK FELVONÁS

Egy olyan világban, ahol egy hírcsatorna által teljesen igaznak tartott információt egy vele szöges ellentétben álló hírrel összehasonlítva, azt is teljesen valóságosnak elhitetve, minden és bármi és annak a totális ellentéte is igaz lehet, honnan tudhatnánk azt, hogy mi az igazság, mi a valóság?

 

Ha egy adott eseményt ott a helyszínen élőben figyelnénk meg mondjuk tízen, akkor tízen tízféle valóságot tapasztalnánk meg.

 

Egy olyan életben, ahol a különböző hírcsatornák által a külvilág észrevétlenül beköltözött az otthonunkba, az elménkbe és időtlen idők óta játszadozik az érzelmeinkkel, ideje lenne végre felébredni.

Eljött az idő végre, hogy ne csak nézz, hanem láss is! És ne csak láss, hanem értsd azt ami történik. De legfőképpen érezd azt, ami zajlik benned és körülötted!

 

 

Egy ideig még hallani fogod a külvilág zaját. Az eddig az elmédbe vetített képek meg fogják mutatni magukat és újabb történeteket indítanának Benned, aminek sosem lesz vége.

 

Egy olyan világban, ahol a történeteket előre írják meg számunkra, ahol a múltunk, jelenünk és jövőnk is egy régesrég megírt hazug forgatókönyv szerinti történet, addig mi is csak a hazugság vásznát szőjük tovább.

 

Sokan érezzük, hogy elég volt ebből, nem akarjuk tovább játszani ezt a valóság show-t, melynek mi vagyunk a nézői és a szereplői is.

Ez a történet addig fog folytatódni, amíg a bábuk állnak a táblán. Nagyon sokan felébredtünk már és a saját bábunkat levettük a játéktábláról.

 

Akik már felébredtek a lassan 2 éve tartó „mindmeghalunk” színház sokkhatásából, talán lesz már annyi józanságuk, hogy legalább egy kis szünetet tartsanak a következő felvonás előtt, mely egy olyan háború képét vetíti elénk, aminek egyetlen haszna, hogy a világjárvány szörnyet elpusztította.

 

Oly sokan kérdezik a már felébredetteket, hogy „honnan tudtad már akkor, hogy ez hazugság?”

 

A válasz talán annyi lehet, hogy az Isteni igazság mindig utat tör, hogy megmutathassa magát. A hazugság pedig messziről bűzlik.

Ha képesek vagyunk finomabb érzékelő rendszereinket is használni, akkor az igazság felismerése nem is olyan nehéz feladat.

 

Agyalás, vitatkozás és elme csatározások helyett tanuljunk meg csendben maradni és az elrejtett valóság fel fog tárulni a tudatunkban.